Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Elköltöztünk

Kedves Olvasóink!

Blogunk elköltözött, mostantól a hvg.hu-n, itt olvasható

Természetesen honlapunk a szokásos helyen marad, és a megszokott címen érhető el: www.azenpenzem.hu

Továbbra is várjuk az olvasók érdeklődését!

 

Tisztelettel és szeretettel:

az "Az én pénzem" csapata

Ha tetszik oldalunk, lájkolj minket, és kövess a Facebookon!

0 Tovább

Kiszúrtak a végtörlesztőkkel

Még mindig tömegével érkeznek a panaszok a felügyelethez a végtörlesztéssel kapcsolatban, pedig azt hittük, ez az egész már a múlt ködébe vész. A PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Tanács (PBT) sorra hozza meg ajánlásait arról, hogy a bankoknak hogyan kellene megegyezniük ügyfeleikkel, erre azonban nem mindenki hajlandó.

A tanács most az FHB-t ültette szégyenpadra, mert egész egyszerűen nem hajlandó jóvátenni az ügyfeleinek okozott kárt. Pedig több esetben is kiderült, hogy a végtörlesztés a bank hibája miatt hiúsult meg. Leginkább egyébként a határidőkkel trükközött a bank, ami úgy tűnik, hogy általános jelenség volt. A PBT ugyanis több hasonló esetben is az ügyfélnek adott igazat, ezeknél azonban még nem nevesítette a bankokat. (A PBT csak akkor hozza nyilvánosságra a bank nevét, ha az nem teljesíti a tanács ajánlását.)

Talán a legelképesztőbb az a történet, aminek még nem tartunk a végén: az ügyfél ugyanis hitelből végtörlesztett volna, a pénz meg is érkezett, de egyetlen papír híján meghiúsult az ügylet. Most a panaszos két tartozást is fizethet a K&H Banknak „köszönhetően”.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy jelenleg még mindig több panasz érkezik végtörlesztés ügyében, mint az aktuális adósmentő programok ügyében. Így sem a forintosítás, sem az átlátható árazás (ami ugyan nem adósmentés, de ma zárul, és azt sem tudják az emberek, hogy mi fán terem) nem nagyon verik az asztalt a felügyeletnél. Pedig akadnak rémtörténetek. Egy bank ugyanis remekül el tudja szabotálni a végrehajtást, ha akarja. Azonban az ügyfél fel tud lépni ellene, ha akar.

0 Tovább

Teljes kudarc az átlátható árazás

Itt lett volna az alkalom, hogy megszabaduljunk a bank zsarnokságától, és áttérjünk az átlátható árazásra. Miközben otthon dühöngünk, cselekedni már nem akarunk. Igaz, valós választásunk nem nagyon van/volt. Ilyen az, amikor a bankok elszabotálnak egy jogszabályt, és ilyen, amikor a törvény csak látszatintézkedés.

Már csak a héten kérhetik a jelzáloghitelesek bankjukat, hogy átlátható árazásúra alakítsa át a kölcsönüket. Áprilistól él az a jogszabály, amely szerint az újonnan kötött jelzáloghiteleket csak az új feltételekkel nyújthatják a bankok, a korábbi kölcsönök esetében pedig az ügyfelek átszerződhetnek.

A korábbi lakossági hitelszerződések – kevés kivételtől eltekintve – a lényegét tekintve a következőt tartalmazták: én, a bank, bármit megtehetek, akkor és annyival emelek, amikor és amennyit akarok, és nem szégyellek. Azonban az áprilistól kötött szerződések esetében minden megváltozott. Eltűnt a kezelési költség, rendszeresen csak kamat szedhető, azt pedig egy referenciakamathoz kell kötni. Ez forinthitelek esetében a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb) vagy az állampapírpiaci hozamok, euró hiteleknél az Euribor, svájci frank alapúaknál pedig a CHF Libor. A referenciakamatra persze a bank rápakolja a felárat, ami bankonként nagyon eltérő. A lényeg azonban az, hogy ettől nem térhet el a jövőben. Teljesen kiszámíthatóvá ugyan nem válik a hitel, hiszen ki tudja, hogy alakul a BUBOR vagy a Libor, de ha ezek nőnek, akkor csak az emelkedés mértékével kell több kamatot fizetni (a felárat gyakorlatilag „bebetonozza” a törvény). Ha pedig csökkennek, akkor a bank nem nyelheti le a különbséget.

A régi jelzáloghitel szerződését tehát mindenki átköthetné erre az új feltételűre. De nem így történik, sőt a visszajelzések alapján van, ahol egy darab ilyen hitelátalakítást sem kértek az ügyfelek, és van, ahol mindössze a jelzáloghiteles ügyfelek 0,5-1 százalékos érdeklődésére számítanak.

Ennek legfőbb oka az, hogy a hiteleseknek halványlila gőzük sincs az egészről. A bankok nem érdekeltek az átalakításban, így mélyen hallgattak/hallgatnak a lehetőségről. Olyannyira, hogy bár áprilistól él a jogszabály, május vége felé még nyoma sem volt az átszerződéshez köthető ajánlatoknak a hirdetményeikben. Egyrészt csak macerát jelent számukra az egész, amiért egy fillér pluszköltséget sem számíthatnak fel (ez alól kivétel a közjegyzői díj), másrészt ez véget vetne a díjak manipulálásának. Ugyanis nem tehetnék meg, hogy a hitel árát kényük-kedvük szerint változtatják.

Ha pedig egy adós mégis átjut az első akadályon (láss csodát, értesül a lehetőségről), akkor újabb és újabb próbának vetik alá. A legfontosabb riasztó tényező maga a hitel ára. Ugyanis – és épp ebből látszik, hogy a jogszabály nem kellően kidolgozott – a bank olyan árat szab meg, amilyet akar. És élnek is ezzel a lehetőséggel. Ugyan ki az az ügyfél, aki önként és dalolva kéri, hogy hadd fizethessen többet? Mert a bank úgy gondolja, hogy ha mostantól kezdve egyoldalúan nem emelhet úgy, ahogy ő akar, akkor annak ára van.

Az átszerződők száma ezek után nem csoda, hogy csekély. A jogszabály viszont alapot adhat arra, hogy a bankok a vállukat vonogassák, ha valaki a jövőben túlzott áremeléssel vádolja őket: „tetszettek volna átszerződni”.

Ha valaki mégis az átlátható árazás mellett döntene, fontos tudnia, hogy ez kombinálható az árfolyamgáttal.

0 Tovább

Költözünk

Kedves Olvasóink!

Blogunk mától elköltözik, mostantól itt olvasható. Átmenetileg azonban még ezen a helyen is megjelennek majd bejegyzések. Ezzel a lépéssel kiírtuk magunkat a goldenblog versenyből, mert azt a hvg.hu szervezi, és az oldalán megjelenő blogok etikai okból nem vesznek részt a megmérettetésben. Köszönjük a ránk adott szavazatokat!

Természetesen honlapunk a szokásos helyen marad és a megszokott címen érhető el: www.azenpenzem.hu

Továbbra is várjuk az olvasók érdeklődését!

 

Tisztelettel és szeretettel:

az "Az én pénzem" csapata

2 Tovább

Nagy bajban a forinthitelesek

Két év alatt megduplázódott, így 354 milliárd forintra duzzadt a bukott hitelek állománya. A tartozás több mint felét forintban vették fel.

Már korábban is figyelmeztetett a PSZÁF arra, hogy a lakossági forinthiteleknél egyre nőnek a fizetési nehézségek. Most azonban kiszámoltuk: a bedőlt lakossági hitelek több mint felét, 50,5 százalékát forintban vették fel az adósok. A jegybank frissen közzétett adattáblájából kiderül, hogy a második negyedév végére 354 milliárd forintra duzzadt a legalább 3 hónapja nem törlesztett tartozás. Két év alatt a rossz hitelek 183 milliárd forinttal nőttek. Akkor nem egészen minden ötödik, most azonban már több mint minden harmadik hitelforint problémás.

A bedőlt forinthitelesek közül a legrosszabb helyzetben az autóhitelesek vannak, az ő esetükben ugyanis gyakorlatilag a hitelek fele a „reménytelen, hogy valaha is visszafizetik” kategóriába került. Itt több mint 32 milliárd forint a bedőlt tartozás. Megbosszulta magát, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a bankok, de különösen a lízingcégek, pénzügyi vállalkozások boldog-boldogtalannak adtak autóra hitelt. Akár önerő nélkül, tíz éves (sőt e feletti) futamidőre. Ez az állomány pedig meglehetősen lassan és nehézkesen (mondhatjuk, igen fájdalmasan) épül le.

A személyi hitelek esetében a forintban felvett kölcsönnél 21 százalék (58,4 milliárd forint) a rossz hitelek aránya, a devizánál viszont ez „csak” 12 százalék. Arányában egyébként a legtöbb bukott kölcsön az autó után – cseppet sem meglepő módon – a kártyatartozásoknál van.  Itt meg a szabályosan tukmált (persze forintos) hitelkártyák okozhatnak álmatlan éjszakákat használóiknak.

A törlesztési hátralék (közel 111 milliárd forint) azoknál a legnagyobb, akik devizában vettek fel szabad felhasználású kölcsönt. Akár forintban, akár devizában vették fel az ügyfelek a szabad felhasználású kölcsönt, a rossz hitelek aránya 6 százalék körül alakul. Viszont a kifejezetten lakáscélú hiteleknél a forintban eladósodottak helyzete arányában rosszabb, mint devizás társaiké. Erre magyarázat lehet, hogy míg a devizahitelek több mint 15 százaléka került be banki adóssegítő programba, a forintnál ez az arány nem éri el a négy százalékot sem. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a helyzet valamivel kiegyensúlyozottabb, de az eltérés ott is elég markáns. A devizánál majdnem minden negyedik hitelforintnál enyhítettek az adósok terhein, a forintban tartozóknál viszont 11,5 százalék ez az arány.

Ha tetszett a cikk, lájkoljon és kövessen minket a Facebookon, ahol további érdekességeket, részleteket talál. 

10 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek