Nem mind betét, amit a bankban kaphatsz. És nem is minden pénz védett. Március 1-től kötelező a betétbiztosítás logóját feltüntetni, de ezt nem mindenki teszi meg, sőt néhányan megtévesztően használják.

Mindenki tapasztalatból tudhatja, hogy a banki ügyintéző azt sózza rá az ügyfélre, amit épp felsőbb utasításban kiadtak neki. Nem érdekes, hogy mi lenne megfelelő; ha befektetési jegy eladása a cél, akkor azt adnak el neki. Ha pedig épp a unit linked (befektetési egységhez kötött) életbiztosítás eladását kell növelni, azt kapja a kliens.

Már a Pénzügyi Békéltető Testület előtt is számos, ezt bizonyító megegyezés született. Az egyik esetben az ügyfélnek tőkevédett betétet ajánlottak a bankfiókban 12 ezer euró értékben. A bank szóban közölt tájékoztatása alapján az ügyfél úgy vélte, hogy a betéthez ingyenes életbiztosítást is kapott. Csak jóval később kapcsolt, hogy valójában befektetési egységekhez kötött életbiztosításra beszélték rá. A tájékoztató levélből kiderült, hogy a befizetett összegből különböző címeken levontak 530 eurót, így a pénze ahelyett, hogy gyarapodott volna, csökkent. A befektető ezután igyekezett szabadulni a nem kívánt kötelékből, de nem sikerült. A PBT előtt azután a korábban mereven elzárkózó szolgáltató (miután az eljáró tanács rávilágított a biztosítási kötvényen található ellentmondásokra, továbbá megállapította, hogy a szerződés megkötésekor a kérelmező figyelmét igazolható módon nem hívták fel arra, hogy a bank biztosításközvetítőként járt el, annak ellenére, hogy ezt törvény írja elő) egyezségi ajánlatot tett. Az ügyfél végül beleegyezett, hogy legalább a befizetett 12 ezer euróját visszakapja.

Azonban a PBT sem garancia. Egy ügyfél ugyanis egy éves futamidejű fix kamatozású betétet keresett, de végül egy tőkevédett befektetési alapban kötött ki a pénze. Amint rájött, hogy behúzták a csőbe, reklamált. A bank - hangsúlyozottan „méltányosságból” - lehetővé tette, hogy egy év után a két százalékos visszaváltási jutalék felszámítása nélkül jusson a pénzéhez. Azonban az eredeti befektetés időközben 10 százalékkal lett kevesebb. Hiába bűzlött az egész ügy, mivel a naív ügyfél aláírta a szerződést annak mellékleteivel együtt, a PBT úgy döntött, hogy a kérelmező tisztában volt a Befektetési jegyek visszaváltásának különös feltételeivel, így elutasította a kérelmet.

Március 1-jétől az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme alá tartozó megtakarításokon fel kell tüntetni az OBA emblémáját. Noha ennek épp az lenne a fő szerepe, hogy megkülönböztesse a védett betétet a nem biztosított befektetéstől, több bank kifejezetten megtévesztően használja ezt a „védjegyet”. Egyre több helyen ugyanis akkor adnak akciós kamatot, ha a pénz egy részét befektetési alapba fekteti az ügyfél. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy a befektetési jegyeken bukni is lehet, az nem bankbetét, és az OBA védelme sem terjed ki rá. (Az OBA bankcsőd esetén személyenként és hitelintézetenként 100 ezer eurót fizet.) Van olyan bank, amelyik tehát kiteszi a védettséget mutató logót a mixelt termékre, miközben nem hívja fel a figyelmet arra, hogy a védelem csak a bankbetét részre vonatkozik, a befektetési alapba tett pénzre nem. (Így jár el a K&H Bank, de van ellenpélda is, ugyanis a Raiffeisen felhívja a figyelmet arra, hogy a védelem csak a betétre vonatkozik.) Több helyen pedig még nem is tüntették fel az OBA emblémát, pedig tegnaptól kötelező.