Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Uniszexelt drágulás

A következő évtől a biztosítók a díjak szempontjából nem különböztethetik meg női és férfi ügyfeleiket. Az Európai Bíróság ítélete szerint (amit belga fogyasztóvédőknek sikerült elérniük) decembertől végétől nem térhet el a nők és a férfiak biztosítási díja. Az ítélet úgy fogalmaz, hogy hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha a biztosított nemét a biztosítási szerződésekben kockázati tényezőként veszik figyelembe.

Az uniszex díjszámítást korábban is előírta egy uniós irányelv, de megengedte, hogy a tagországok megbízható statisztikai adatok alapján ettől eltérjenek. Amíg lehetett, a skandináv államokon kívül mindenki így is tett. A biztosítók mindenütt (nálunk is) prüszköltek. Érthető okból. A születéskor várható élettartam Magyarországon a nőknél majdnem 78, a férfiaknál pedig alig több mint 70 év. Ekkora különbségnek pedig a tarifákban is látszaniuk kell. Lehet szeretni vagy utálni a biztosítókat, az tény, hogy munkájuk legfontosabb része a matematika.

Az persze meg is marad, csak éppen azon dolgozik majd, hogy összemossa az amúgy valóban létező eltéréseket. A kockázati életbiztosításoknál (vigyázat! ez nem tévesztendő össze a nálunk még sokkal népszerűbb befektetési életbiztosításokkal, azoknál ugyanis nincs sok szerepe a várható élettartamnak) a nők az eddiginél drágábban, a férfiak viszont olcsóbban szerződhetnek. Vagy mégsem? Az nem kérdés, hogy az állítás egyik fele bekövetkezik. Az egyik biztosítási szakember a bírósági döntés után, még 2007-ben (ja, vannak helyek, ahol a változásoknál betartják a fokozatosság, és adnak jókora felkészülési időt is) azt mondta: ha egy ma 7 ezer, egy férfi pedig 9 ezer forintot fizet, az uniszex tarifa szerint nyolcat fognak majd.

Ez ennél azért bonyolultabb dolog (tényleg, nem csak a biztosítók hozzák majd indokként fel). Az új szabályt ugyanis a frissen kötött szerződésekre kell alkalmazni. Azt viszont nem lehet megtiltani, hogy egy korábbi ügyfél a számára kedvezőbb új tarifákra térjen át. Jelenleg másfél-kétszeresét fizetik ki a férfiak egy ugyanolyan életbiztosításra, mint a nők. Míg egy nemdohányzó, 50 éves nő évi 70 ezer forintért vásárolhat magának egy 10 millió forintos kockázati életbiztosítást 10 éves szerződés keretében, addig az 50 éves férfi ezt csak 160 ezer forint körüli éves díjért teheti. Na, vajon kik változtatnak majd? A biztosítók pedig kalkulálnak.

Mi így aligha számolhatunk tehát azzal, hogy a jelenlegi férfi és női díjak között félúton lesz valahol az új tarifa, sokkal inkább a férfiakéhoz közelebbi árakat várhatunk. A férfiak és nők közötti különbségtétel terén szerintem is lenne bőven teendő. Én azonban tuti nem a biztosítási díjakkal kezdtem volna.

Mielőtt valaki megvádolna, hogy nő lévén, a drágulástól tartok, megjegyzem: a betegségbiztosításoknál éppen ellenkező előjelű lesz a változás.

3 Tovább

Semmissé tehetők a devizahitelek?

Lehet, hogy új fejezetet nyitott a pokoli terheket nyögő devizahitelesek életében a Szegedi Törvényszék. Az egyelőre nem jogerős döntések (a szegedi mellett másik is akad) alapján azonban még nem érdemes vérmes reményeiket táplálni.

Érvénytelennek nyilvánította a Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.

A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz, így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken – mondta indoklásában a bíró. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől. (Hmmm. Csak közbevetve: az autószerelőnél, a kórházban stb. is elvárható vajon, hogy mindenki számára érthetően fogalmazzanak?)

Az ügy több mint pikáns. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis egyszer már elutasította az ugyanebben az ügyben hozott jogerős ítéletet. Az LB akkor kiadott közlemény szerint az, hogy az általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó rendelkezései érvénytelenek-e, elsősorban a hitelintézeti törvény alapján kell eldönteni. A Ptk. szabályai (amire a bíróság döntését alapozta) akkor alkalmazandók, ha nincs speciális rendelkezés. Nem vagyok jogász, így bár elolvastam az LB döntését is, még sem tudom, hogy a mostani ítélet mennyire lehet összhangban azzal. Ennek megítélésre egyébként jogászok sem vállalkoztak, mondván: látni kellene, mit és miért is döntött pontosan a szegedi bíró. Elképzelhető ugyanis, hogy a takaréknál akadhatott olyan speciális szabály, amibe bele lehetett kapaszkodni.

A Szegedi Törvényszék mindenesetre most legalábbis jelzést adott arra, érdemes a többi devizahitelesnek is perelni.  Reményeiket egyébként egy korábbi – szintén csak elsőfokú – ítélet is fűtheti. Az OTP ellen ugyanis nyert egy adós, akinek jogi képviselője azt támadta meg, hogy a bank a svájci frank alapú kölcsönnél a kezelési költséget is devizában számította fel. Ezt a Békés Megyei Bíróság visszamenőleges hatállyal semmisnek minősítette.

Mindkét esetben kérdés persze, hogy másodfokon milyen ítélet születik. Az ügyfelek dühe mindenesetre érhető. Hiszen például a bankok svájci frankban számították fel a levelezési költséget, sőt azt is, ha valamilyen igazolást kértek tőlük. Itt Magyarországon, magyarok között. Ezt a pénzügyi felügyelet tavaly meg is tiltotta nekik. De itt nincs visszamenőleges hatály. Ugyanakkor a kezelési költség valójában nem az, mint amit a neve mutat. Általában ugyanúgy rakódik a tartozásra, mint a kamat. A bankok pedig – a reklámok miatt – úgy játszottak vele, ahogy akartak: „csak 3 százalék a kamat!” Éppen emiatt változik a szabályozás és áprilistól a kamaton kívül nem lehet külön kezelési költséggel is megterhelni a tartozást.

A perekkel azonban érdemes óvatosan bánni.  Hiénák ugyanis nem csak a bankok lehetnek. A most ígéretesnek tűnő ügyek még megjárják a másodfokot, ekkor látszik majd, hogy valóban mennyire bátran döntik össze a bíróságok a pénzügyi rendszert.

0 Tovább

Perre menő végtörlesztők

Nagyon sokan bíznak abban, hogy a végtörlesztés meghiúsulását megtámadva kerülhetnek jobb helyzetbe. Attól tartunk, hogy ezeket a reményeket sok ügyvéd is szítja majd (a válság a jogászokat is megviselte, így néhányan bármire hajlandóak, hogy egy kis pénzhez jussanak). Nem árt azonban az óvatosság! Az adósok ugyanis a reménytelen perekbe bonyolódva könnyen még a korábbinál is rosszabb anyagi körülmények között találhatják magukat.

A pénzügyi felügyeletnél (PSZÁF) megpróbáltuk felderíteni, ki mikor hová fordulva számíthat leginkább sikerre. A „recept” elég egyszerű (bár az ügyeket a sémákba beleerőltetni nyilván csak sokkal bonyolultabban lehet). A PSZÁF álláspontja szerint a pénzintézetnek saját ügye, hogy ad-e vagy sem forintkölcsönt a devizahitel kiváltásához. Pusztán tehát az, hogy valaki nem jutott a kiváltáshoz pénzhez, önmagában semmiképpen sem alapozhat meg kedvező ítéletet. Más viszont a helyzet akkor, ha a bank hibázott – és ezt a felügyelet határozattal is alátámasztotta. Ez az ottani szakemberek szerint egy olyan biankónak tekinthető, amely szinte garancia a bíróság előtti sikerre. (Néhány év múlva, esetleg jelentős ügyvédi költség árán …)

Abban az esetben viszont, ha ahogy a PSZÁF-nál fogalmaznak: „létezik már szerződéses jogviszony a bank és az ügyfél között”, érdemes a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulni. Az eddigi döntésekből úgy tűnik, a pénzügyi szolgáltatók „packázásainál” mindenképpen érdemes kiállni igazunk mellett. A véletlenül feltört betét miatti kiesést például pótoltatni lehet így. Bukkantunk olyan döntésre, amelyben mintegy 160 ezer forintos késedelmi kamat elengedését is sikerült az ügyfélnek kiharcolnia.

A végtörlesztési ügyeknél (már szép számmal akadnak ilyenek is) elég vegyes az eddigi kép. Hol sikerült valamit elérnie az adósnak, hol nem.  A PBT viszont legalább olcsó (korlátozzák az ügyvédi költséget is), és a döntésüket meglehetősen gyorsan meghozzák. A legérdekesebb (és legeredményesebb) ügy eddig véleményünk szerint az volt, amikor a Magyar Államkincstár 2,4 millió forint állami támogatást jogosulatlannak minősített, és kamatos visszafizetését rendelte el. A deviza lakáshitelesek szerint ez a helyzet azért állhatott elő, mert a bank nem vizsgálta megfelelően a feltételeket. Az egyezségben végül a hitelintézet vállalta, hogy az állam javára visszafizetendő összeg kamatrészét (majdnem 600 ezer forint) méltányosságból megtéríti, a tőkerészre pedig kedvezményes részletfizetést biztosít. Emellett aláírta azt is, hogy a fennmaradó svájci frank hitel végtörlesztéséhez forintkölcsönt nyújt.

Mindez viszont még a végtörlesztési határidőn belül történt. A továbbiakban egyre nehezebb lehet bármit is elérni. A PSZÁF belső állásfoglalása szerint mindenki joggal emel kifogást, akinek a bank azért tagadta meg a végtörlesztési kérelme befogadását, mert lakóhelye a tulajdoni lapon nyaralóként, hétvégi-, vagy akár csónakházként szerepelt. (Az „üdülő” kategóriánál nem akadt ilyen gond, mert a törvény azt külön nevesítette.) Ha viszont a devizahiteltől csak forintkölcsön felvételével tudna megszabadulni az adós, nem sokat ér számára a kedvező ítélet. Arra ugyanis, hogy hitelezzen is, nem kötelezheti még a bíróság sem a bankot.

0 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek