Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Tüntessük el a készpénzt?

A jövedelem kötelező számlára utalását, a teljes körű kártyaelfogadás kikényszerítését, a készpénzhasználat korlátozását javasolja az MNB. Nagy izgalmat nem váltott ki a dolog, talán azért, mert senki sem hisz a tervek realitásában.

Korábbi (nagyon jó) fogorvosom nem volt hajlandó elfogadni egészségpénztári kártyát. Most már lassan rákényszerülök majd – mondta évekig, de ez a kényszer valahogy a mai napig nem tudott hatni. Nyilván nem véletlenül. Nagyon sokan leginkább készpénzben szeretnek fizetni. Annak nincs nyoma.

Amikor a lakásfelújításnál a mesternél érdeklődtem, nem lehetne-e átutalni munkája ellenértékét, szabályosan a szívéhez kapott. Egy másik esetben az asztalos végül ráállt, hogy utaljak, de gondosan a magánszámlájára. Esetenként annyi egyeztetés és konspiráció kísérte próbálkozásaimat, hogy a végére azt is megbántam, hogy belefogtam. Az már nem is zavart, hogy a hátam mögött összemosolyogtak, vagy éppen ijedten néztek – ők bánták, hogy egyáltalán megismertek. Mint a taxis, aki amikor kiderült, az adóhivatalba megyek, kapkodva és érzékelhető rettegéssel matatott valamit az óra körül.

A páromnak neten rendeltem neves alkalomra technikai cuccot. Persze későn, rettegtem, időben megérkezik-e. Hát megérkezett. A futár azonban nem volt hajlandó odaadni, mert készpénzfizetéses kísérőpapírt állítottak ki hozzá. Nincs senki, aki utalna – mentegetőztek a cégnél őrjöngő telefonomra.

A történetek egy része régebbi. Mint az, amikor a többel ezelőtti adóhivatali elnök bevallotta nekem: a lakását csinosító munkásoktól nem kért számlát. Nagyon sokkal lett volna drágább – magyarázta szégyenkezve. Az utóbbi években azonban némi változást érzékeltem. Már nem váltott ki akkora döbbenetet, ha felvetettem: átutalnék. Kártyát is egyre több helyen lehetett használni.

Most viszont mintha megint visszafelé haladnánk. Emelkedett az áfa (jobban megéri számla nélkül), nehezedtek a körülmények, a járulékok még mindig pokoli magasak. Olyan vállalkozó ismerősöm is pénzkötegekkel szaladgál, akinél korábban ezt nem tapasztaltam.

Határozottan kezdek veszteni én is a készpénzhasználattól való viszolygásomból. Na, erre jön a jegybank, hogy rendet vágjon. A jövedelem kötelező számlára utalását, a teljes körű kártyaelfogadás kikényszerítését, a készpénzhasználat fokozatos korlátozását javasolják. A fehéredés amúgy nem lenne rossz, de a lerobbant autó rendbe hozatalát sem tűnik célszerűnek a lemosással kezdeni.

Többen azt gondolják, hogy az MNB provokál. Az elektronizálás előnyeit már régóta hangsúlyozzák, az azon elérhető megtakarításokkal együtt. Most viszont ezt összekapcsolják azzal, hogy ennek megvalósulása esetén nem is lenne szükség a tranzakciós illeték jegybankra kiterjesztésére. Ez is csak egy politikai játszma – legyintenek.

Látom is, amint hever az összetört autó. Felette színes transzparensek hirdetik milyen szép és tökéletes. Vannak ott még táncoló lányok, üstök és dobok. Oldat pedig sötét arcú emberek bizonygatják, bizony ez a masina teljesen totálkáros. Hogyan lesz vajon ebből javítás?

26 Tovább

Jön a kötelező bankszámla?

A tranzakciós illeték („becenevén” sárgacsekkadó) beindította a bankok fantáziáját. A Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály az MTI-nek elmondta: „ha a kormánynak szüksége van erre a 100-150 milliárd forintra, lehet úgy strukturálni a terheket, hogy arányosan a bankszektorra is jussanak, és azokra is, akik el tudják viselni.”  Patai el tudja képzelni, hogy kötelezővé tegyék a bankszámlák nyitását minden vállalkozás és magánszemély számára. A nemzeti hírügynökségnek valószínűleg nem tűnt fel, hogy a cégekre ez már megvalósult. Újdonság tehát a lakossági bankszámla kötelezettsége lenne.

Ez az ötlet már nem először merült fel. Volt egykor egy bankbizottságnak nevezett testület (ezt nem a banklobbi gründolta, épp ellenkezőleg), amely javasolta, hogy legyen egy ingyenes alapszámla. Mit mondjak, a bankok nem lelkesedtek az ötletért. Közben szépen magától megjelent a nullás bankszámla (ahol szinte vagy tényleg minden díjtalan), csakhogy ez majdnem mindenütt csak a magasabb jövedelmű, több szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek dukál.

Apróbb probléma egyébként ezeknél is akad. Az országos lefedettség ugyanis még hagy maga után kívánnivalókat. Az pedig nem árt, ha valakinek a főszámlája egy olyan banknál van, ahová nagyobb túra megtétele nélkül be tud térni, például ha hitelt kér (esetleg majd egyszer). Különösen azért, mert mára az is általánossá vált, hogy jövedelem átutalása nélkül drágább a kölcsön. A számlák folyamatos költöztetése pedig, valljuk be, még egy a mainál elektronizáltabb világban is macera.

A kötelező bankszámla előírása nehezen képzelhető el úgy, hogy egyúttal ne jelenjen meg az ingyenes alapszámla. (Én még emlékszem, hogy amikor a nagyobb cégek áttértek a fizetések utalására, kikötés volt, hogy a dolgozóknak ne kerüljön plusz költségbe, hogy hozzájussanak a bérükhöz – ez azután szép csendben feledésbe merül). Úgy vélem azonban, kis hazánkban a minden pénz bankba csatornázásának – amit én személy szerint amúgy helyeselnék – a pénzintézeti költségeknél nagyobb akadálya is van.

A bankszövetség azt is „elképzelhetőnek tartja”, hogy a vállalatok közötti készpénzmozgást jó alaposan (a tranzakciós illeték egy ezrelékes mértékénél jobban) megadóztassák. Ez majd szépen kifehéríti a gazdaságot. Hát, erre valóban nagyon nagy szükség lenne! A jelenlegi közterhek mellett azonban borítékolható, hogy az intézkedés gyors következményként a kisebb cégek, kényszervállalkozások sorának bukását hozná. (A nagyobb, a szürkegazdaság mezsgyéjén profitot gyártó vállalkozások biztosan gyorsan megtanulnának alkalmazkodni, ahogy tették ezt eddig is.)

Csökkenteni kellene tehát a bérekre rakódó költségeket! Ez azonban ilyen adófizetési morál mellett aligha kivitelezhető. Marad tehát a tranzakciós, a telefon-, a biztosítási, később talán a lélegzetvételi, a talajhasználati (miket írok, ilyen már tulajdonképpen van is) adó és a többiek… A sort ki-ki saját képzelete alapján folytathatja.

8 Tovább

Így spórold meg az új adókat

A legújabb adóterveknek „köszönhetően” jövőre annak is fizetnie kell a pénze használata után, aki eddig ezt gondosan megúszta. Egy kis odafigyeléssel az adónál többet takaríthatunk meg.

Nem, ez nem egy rémálom, ez maga a valóság. A kormány komolyan gondolja, hogy különféle adókkal éves szinten –egyes számítások szerint - 60-70 ezer forintot húzzon ki a családok zsebéből. A magunk részéről legfeljebb ötleteket adhatunk, honnan spórolható meg ez az összeg.

A jól megválasztott bankszámlával a kivetett adónál jóval többet lehet megtakarítani. Ettől persze még nem fáj kevésbé, ha újabb sarcokat vetnek ki ránk. Valóban léteznek nulla forintos bankszámlák, bár a legtöbb banknál a díjmentes utalásoknak és ingyenes készpénzfelvételnek az ára az, hogy havi fix díjat kérnek a számlavezetésért. A jövőre bevezetendő banki tranzakciós adó (sárgacsekk-adó, ha így jobban tetszik) véget vet a díjmentes utalásoknak, így az ilyen számlákkal rendelkezők bankköltségei biztos, hogy emelkedésnek indulnak.

A többség azonban nem ilyen számlákban ül. Itt az ideje tehát, hogy összehasonlítsuk a bankszámlák költségeit és olcsóbbra váltsunk. (Bankszámlaválasztó kalkulátorunk itt található.) A pénzügyeink minden területén találhatunk spórolási lehetőséget, érdemes tehát átnézni minden kiadásunkat és pénzügyekkel kapcsolatos bevételeinket. A számlánkon felejtett, nem akciós kamattal lekötött pénzen is nagyot bukhatunk. Érdemes tehát a futamidő végét észben tartani és ismételten lekötni, lehetőleg akciósan. Aki rutinos kamatvadász, tisztában van vele, hogy a pénz mozgatásának ára elviheti a többletpénzt. Fontos tehát, hogy a pénzfelvétel vagy utalás árával is kalkuláljunk.

Nagyobb összegnél tízezreket is spórolhatunk. Tavaly egyik ismerősöm 90 ezer forintot takarított meg azzal, hogy nem a saját számlájáról, hanem a család egy másik tagjának bankjából vette fel lakásvásárláskor a készpénzt. Az eladó ugyanis ragaszkodott a készpénzhez, és mivel 10 millió forint feletti összegről volt szó, körbejárta a család, hogyan lehetne a legkisebb költséggel kivenni a pénzt a bankból. A legolcsóbb megoldás az lett, hogy átutalta a pénzt egy családtag számlájára, mert annál a banknál a készpénzfelvétel árának felső korlátja volt. Tény, hogy kissé macerás lett az eljárás, és több órát eltöltöttek az üggyel, de a 90 ezres spórolás bőven kárpótolta őket. (Most legújabb kalkulátorunkkal kiszámolható a pénz mozgatásának költsége.)

Ugyancsak érdemes elővenni a biztosítási szerződéseinket és évfordulónál olcsóbbra váltani, ezzel is megspórolva a biztosításokra kivetett adókat.

A telefonálásnál pedig át kell gondolni a szokásainkat és Skype-ra vagy egyéb, díjmentes alkalmazásokra lehet váltani. Igaz, hogy ezekhez jó internet-kapcsolatra van szükség.

14 Tovább

Banki trükkök drágításra

Az akció jó hívószó, ráadásul bármekkora drágítás jöhet a kifutása után.

Azt szokták mondani, hogy a magyar nem is annyira árérzékeny, inkább "akcióérzékeny" teremtés. Nem tudom, hogy ez még ma is igaz-e, de tény, hogy számtalan olyan akcióba botlok nap mint nap, amikor kiderül, hogy akció nélkül olcsóbb volt a termék, vagy éppen arra kell ráébrednem, hogy akciósan is drágább, mint a versenytársaké.

A bankok az akció hívószót inkább kiskapuként használják. Ugyanis csak szigorú szabályok szerint emelhetik a költségeket, ezek a rendelkezések azonban kijátszhatók. Az egyik trükk, hogy újabb és újabb termékeket vezetnek be, a másik az akció szó használata. Abban a pillanatban, amikor valami akciós, máris új árat lehet bevezetni, ha kifut a kedvezményes időszak. Az akciókra ugyanis nem vonatkozik az emelési korlát.

A tisztességes magatartás azonban megkérdőjelezhető, amikor nincs időtartam megjelölve, mert csak annyit tesznek közzé, hogy „visszavonásig”. Gyanakodásra adhat okot, ha a korábban díjmentes szolgáltatás egyszer csak nulla forintos díjért szerepel. Ez ugyanis a díjemelés előszele szokott lenni.

Becsületes eljárás, ha az emelést előre jelzik. Így találkozhatunk előre beharangozott áremelésekkel. A Volksbanknál például a pénztári készpénzfelvételnél az akciós feltétel 0,35 százalék plusz száz forint, ami majd ötszázra emelkedik. Ez egyébként tízezer forint felvételekor majdnem 90 százalékos díjemelést jelent; húszezernél a növekedés „csak” 50 százalékos. A Citibank június 15-ével megszünteti a nulla forintos bankszámlához kapcsolódó készpénz-visszatérítést.  (Ez addig akár havi 10 ezer forintot is jelenthet a bankkártyás vásárlások után.) Biztató viszont, hogy a Citinél a díjmentes kifejezés még igen sokszor fordul elő a feltételek között, ráadásul egyetlen helyen sem jelzik, hogy akciós lenne. Az OTP az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetésért kér kedvezményesen 59 forintot. Ez a díj lesz rövidesen 0,45 százalék, de minimum 447 forint – felső korlát nélkül.

Azt is fontos tudni, hogy a banknak nem kötelező minden évben az infláció mértékével emelni a díjait, viszont több évnyi drágítást is végrehajthat, ha korábban „elmaradt” az árak igazítása. Mindebből a legfontosabb tanulság, hogy időről időre érdemes átnézni a bankköltségeinket, és ennek megfelelően váltani, ha nagy meglepetés ér minket.

0 Tovább

Durva különbség a bankszámlák árában

Akár hatvanszoros is lehet a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla díja között. Éves szinten 55-60 ezer forinttal is többet fizethet az, aki rosszul választ bankot és számlát. Nem árt átgondolni a bankolási szokásainkat is.

Szépen emelték a bankok a számlák költségeit, újabb és újabb „díjkülönlegességgel” rukkolnak elő. Fél évvel ezelőtt még „csak” ötvenszeres volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla között, ez mára hatvanszorosára nőtt.

Igaz, hogy a törvényi előírás miatt csak körülbelül az infláció mértékével emelhetnék az árat a pénzintézetek, de ez csak a már meglévő konstrukciókra vonatkozik. A gordiuszi csomót nagyon egyszerűen vágják át; átalakítják a számlákat, újakat vezetnek be, és csiribí-csiribá, máris annyit számítanak fel érte, amennyit nem szégyellnek.

Az OTP például az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetést is sarcolja (ami a lakosságnál egyáltalán nem szokás). Ezért, most még kedvezményesen, 59 forintot kérnek. Rövidesen azonban a díj 0,45 százalék, de minimum 447 forint lesz – felső korlát nélkül. A postai befizetés költségeit is ügyfeleikre hárítják. Ekkortól a forint lekötése 22 forintba kerül. A többi számlacsomagnál nincsenek ilyen díjak, így úgy véljük, érdemes (akinek még van ilyen) az Alap számlától mindenképpen megválni. Arra sem árt azonban ügyelni, hogy a Net számlánál sem sokáig (a tavalyi inflációs adatok hivatalos közzétételéig) tart az eseti utalások díjmentessége az OTP-nél.

De egyre több a nulla forintos és filléres számla (havi néhány száz forint), ehhez azonban meg kell találni a megfelelő bankot és megfelelő számlát. Mert az olcsó számlát okosan is kell kezelni. Érdemes a fejekben átállítani a bankolási szokásokat. Bankkártyával vásárolni, készpénzt a bank saját automatájából felvenni és lehetőleg interneten intézni az ügyeket. Ez a legolcsóbb módja a bankhasználatnak. És persze meg kell találni ehhez a megfelelő bankszámla-csomagot is. Ugyanis bankon belül is nagyon eltérőek a díjak, így ugyanannál a pénzintézetnél – ha rossz számlában ülünk – több ezer forint is lehet a különbség egy hónap alatt. Egyre több helyen kérnek kevesebb díjat, ha az ügyfél nem kér postán kivonatot.

 

Íme, csak egy példa: akinek 150 ezer forintos fizetés érkezik a bankszámlájára, és mindössze arra használja, hogy felvegye róla az összes pénzt négy alkalommal, ehhez a bank saját automatáját használja, ilyen havidíjra számíthat az egyes bankoknál (benne van a bankkártya éves díja is):

Havidíj

K&H zéró

0 Ft

Citibank Nulla forintos

0 Ft

Magnet Diamond

100 Ft

FHB Aktív

131 Ft

Unicredit Bónusz

163 Ft

Raiffeisen Díjnullázó

164 Ft

Magnet Csillag

183 Ft

Budapest Aktív

336 Ft

Budapest Kedvezmény2

336 Ft

Unicredit Privát plusz

470 Ft

Unicredit ÉN

499 Ft

Volksbank Optima

533 Ft

Sopron Bázis

562 Ft

Unicredit Privát

592 Ft

Citibank Citicomfort 1,5 milliós egyenleg felett

642 Ft

MKB Elektronikus

720 Ft

Sopron Aktív

762 Ft

Budapest Elektronikus

806 Ft

CIB Online

820 Ft

MKB Normál

830 Ft

Budapest Standard

840 Ft

Sopron Aktív online

862 Ft

OTP Tempó

870 Ft

Erste bank Príma a)

898 Ft

Volksbank Minima

924 Ft

K&H alap

925 Ft

CIB Classic

958 Ft

Erste bank Príma b)

979 Ft

Kinizsi Lakossági

993 Ft

K&H Elektronikus

1 036 Ft

FHB alap

1 038 Ft

OTP Net

1 070 Ft

Volksbank Maxima

1 075 Ft

Raiffeisen Mindennapok

1 079 Ft

Gránit Alapszámla

1 079 Ft

Erste bank Szimpla

1 109 Ft

Volksbank Standard

1 150 Ft

Raiffeisen Lendület

1 199 Ft

AXA KamatHozó

1 207 Ft

Gránit Magas kamat

1 208 Ft

OTP Alap

1 236 Ft

Sopron 1000-es

1 263 Ft

Raiffeisen Bázis

1 284 Ft

OTP Elektronikus

1 359 Ft

Erste bank Príma c)

1 473 Ft

K&H lakossági

1 571 Ft

OTP Forint

1 576 Ft

Erste bank Szupershop

1 722 Ft

Citibank Citicomfort 1,5 milliós egyenleg alatt

1 842 Ft

FHB Prémium

4 012 Ft

2 Tovább
«
12

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek