AZ ÉN PÉNZEM

Nesze neked átláthatóság, összehasonlítható ajánlatok! Mára már azt sem tudhatjuk, ki és mennyiért juthat hitelhez.

Amiért oly sokan sóhajtoztak (töredelmesen bevallom, hogy én is), az januártól tulajdonképpen eljött. Legyen átlátható, hogy egy hitel ára hogyan változik. Csakhogy ez is, mint oly sok minden más, mikor erőszakkal valósítják meg, félresikeredett.
Januártól a legtöbb bank referencia kamathoz köti a jelzáloghitel árát (ez végül a kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően csak áprilistól lesz kötelező). Ez lehet állampapírhozam, de lehet bankközi kamat, azaz a Bubor. Erre teszik rá a bankok a felárat. Tehát például egy lakáshitel ára 6 havi Bubor plusz 4,15-6,75 százalék. És igen, ez a tól-ig adat az, ami nagyon bosszantó. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a hitel ára 12,04 százalék (most a 6 havi Bubor 7,89 százalék) vagy 14,64 százalék. Az viszont hiper-szuper titkos, mit kell tenni azért, hogy olcsóbban juthassunk kölcsönhöz.
Örülhetnénk annak, hogy ha valaki igazán jó adós, akkor olcsóbban kap hitelt. Csakhogy nem tudni, ki a jó adós. Nem tudom, mekkora jövedelmet kell igazolnom, nem tudom, hányunknak kell abból megélnünk, és nem tudom, milyen lakást kell a bank orra alá dugnom, amit hajlandó finanszírozni. Próbálkoztunk egy körkérdéssel, de a válasz az volt: a hitelbírálat banktitok. Mármint abban az értelemben, hogy a bank mindenki előtt, leginkább a jövendő ügyfele előtt, titkolja.
Így egyre nehezebb lesz a banki hiteleket összehasonlítani. Hiszen csak akkor tudom meg, hogy egyáltalán hitelhez jutok-e, és ha igen mennyihez, és az valójában mennyibe kerül, ha végigcsinálom az egész hitelbírálati procedúrát. Akkor a végén, amikor a szerződést a kezembe adják, lehull a lepel: kiderül, hogy nekem mennyibe kerül a hitel. Így esélyem sincs összehasonlítani, hogy más banknál mindezért a kölcsönért mennyit is fizetnék. Hacsak nem játszom végig az egész műsort egyszerre több helyen.
De még így sem tudhatom meg, hogy miért estem egy adott kategóriába és vajon van-e esélyem arra, hogy ha 20-25 évig rendesen fizetek, minden pénzem a banknál vezetett számlán tartom és a lehető legdrágább szolgáltatásait is igénybe veszem, na, akkor feljebb léphetek-e a létrán és bekerülhetek-e a legjobb adós kategóriába. Egyszer. Talán.

A lakossági hitelek feltételei az elmúlt évek alatt egyre áttekinthetőbbé váltak. Na, a végtörlesztéssel ebbe is sikerült alaposan belepancsolni. Sohasem látott példák sorával találkoztunk ugyanis. Kezdve azzal, hogy egy precízen fizető, de nem különösebben tehetős adóst azzal lepett meg bankja, hogy megkérdezte: mit szólna, ha 1,5 százalékpontos kamatkedvezményt adnának devizahitelére? Mással (ő sem híresség, sőt hatalmas vagyona sincs) élénk tárgyalásokba bocsátkoztak, milyen feltételek is lennének számára megfelelők.

A Volksbanknál viszont arra az egyszerű kérdésre, hogy vajon érdemes e náluk másutt levő kölcsönhöz kiváltó hitelért menni, igen csak óvatosan reagáltak. Háááát, esetleg – mondták elég bizonytalanul. Azután már lelkesebben személyes találkozást forszíroztak, előre jelezve, az nem csekély időt vehet majd igénybe. Akad bank, amely legalább hivatalosan is közzéteszi: vannak különbek (az persze nem derül ki, kik is tartoznak pontosan ebbe a körbe), másról viszont csak a piacon rebesgetik, hogy így tesz.

Felborult a világ. Egyik ismerősöm szerint azonban ez csak azt jelenti, most állt a talpára. Nem arról szól a hitelbírálat, hogy egyedileg megnézik a fószert? – kérdezte álnaivul. Valóban erről szól, vagy kellene szólnia. Másrészt viszont hová lesz ilyenkor a verseny, hogy annak tisztaságáról ne is beszéljünk. Normális esetben a fogyasztó (a hiteladós is az) megnézheti az ajánlatokat, összehasonlíthatja azokat és így dönthet. Most azonban vagy szerencsés pillanatban van jó helyen, és szól jól, vagy mehet a …

A jogalkotók viszont nem pihennek. A végtörlesztés pompás mutatványa után a banki ellenállás és találékonyság újabb próbatételét programozták be a parlament előtt levő indítványban.

A javaslat teljesen átalakítja a jelzálog-hitelezést. Eltűnik a kezelési költség (a kamaton felül egyéb rendszeresen fizetendő díj nem számolható majd fel), de az időszaki akciók is tiltólistára kerülnek. Vagy valamilyen mutatóhoz (referencia) kötött, vagy három, öt, illetve tíz évre fixált lesz a kamat. Referencia kamatként a jogszabály-tervezet csak a 3, 6, 12 havi Bubort és a három vagy ötéves állampapír átlaghozamot nevezi meg. Ugrik tehát a jegybanki alapkamathoz kötés (amit egyébként több takarékszövetkezet alkalmaz a végtörlesztő hiteleknél).

Eddig jó. Úgy rendelkeznek viszont, hogy amennyiben az élő szerződések nem felelnek meg az új rendelkezéseknek, akkor 2012. május 31-ig egy alkalommal díjtalanul lehetővé kell tenni a megállapodás (azonos devizanemű) újrakötését. Már látom, miként hebegik az ügyfélszolgálatokon: bejönni ide a bankba? A kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet bejönni... majd egy-két hónap múlva...