AZ ÉN PÉNZEM

Januártól törvény írja elő, hogy mekkora lehet a hitelek maximális kamata. Emiatt a leginkább megszorult, szegény réteg nem juthat majd kölcsönhöz. Biztos ez volt a kamatplafon célja?

Januártól több olyan hitel megszűnik majd, amelyik nem fér bele a kamatplafonba. Az új szabályozás szerint a hitelek kamata legfeljebb MNB alapkamat plusz 24 százalékpont lehet, míg a kockázatos kölcsönöknél MNB alapkamat plusz 39 százalékpont a határ. A jegybanki kamatemelés hatására tehát már most megemelkedett a kamatplafon 30,5 százalékra, illetve 45,5 százalékra. Az utóbbinál akár magasabb kamatszintet is találhatunk a hitelkártyáknál, a személyi hiteleknél, az áruhiteleknél és a gyorskölcsönöknél.

Mielőtt megdörzsöljük a kezünket, hogy a jogalkotó milyen jól korlátozza a kapzsi hitelezőket, nem árt elgondolkodni azon, hogy mi is lesz ennek a hatása. (Azt nem akarom vitatni, hogy a hitelezők profitorientáltak. Ráadásul nem is tartanám náluk betétben a pénzemet, ha jótékonysági céllal kölcsönöznének. De én inkább a piaci versenyre bíznám, hogy mennyit kérhetnek el a hitelért, és a valódi versenyt védeném a törvény eszközével, valamint a felügyeleti szervekkel.)  

A bank úgy árazza a hitelét, hogy a nagyon kockázatos kölcsön sokkal drágább, mint a biztonságosabb. A legdrágább hitelek azért kerülnek ennyibe, mert nagyon magas a bedőlési arány. A bank előre nem lehet biztos abban, hogy melyik hitel is dől be egy kategórián belül: az én személyi hitelem, a szomszédomé vagy az utca túloldalán lakó nyugdíjasé. (Nincs semmire sem garancia,)

Ha a kamatplafon miatt – értsd: nem kérhet többet - nincs rá esély, hogy a bedőlő hitel és annak ára befolyik a többi, hasonló kockázatú hitelből, akkor a bank a továbbiakban nem ad ilyen kölcsönt. Nem csak egyes hiteleket szüntet meg, hanem ezen felül nem ad majd hitelt azoknak, akik esetében a legnagyobb a kockázat a bedőlésre. Ez általában a legszegényebb, legrászorultabb réteg. Ha ők nem kaphatnak – bár igen drága, de akár életmentő – hitelt, akkor kérdés, hogy honnan jutnak pénzhez. Mit tesznek majd, amikor etetni szeretnék a gyereküket? Maradnak az uzsorások. (Akik ellen ugyan egyre erőteljesebben lép fel a hatóság, de nem tudja majd felszámolni a jelenséget.)

A nagyon drága kölcsönt nyújtók törvényes keretek között, felügyeleti szervvel a fejük fölött működtek. A feketepiacot azonban nem ilyen törvények uralják.

Sok olvasói levelet kaptunk az „Így húz le a bank” ( http://azenpenzem.postr.hu/post-004 ) című posztunkkal kapcsolatban. A történetekből az derült ki, hogy jó néhányan lehetnek, akiknek szintén egyoldalúan, szándékuk ellenére emelte meg a bankjuk hitelkeretüket.

Néhány ízelítő:

„Bementünk a bankba és közöltük, hogy 100 000 forintra szeretnénk csökkenteni az összeget. Az ügyintézőt kb. fél óráig győzködtük, hogy „köszönjük, de nem kérjük”. Nem akarták elhinni... Majd egy órás ügyintézés következett, és kaptunk vagy 50 oldalnyi tájékoztatót arról, hogy milyen veszélyekkel jár az eladósodás...”

„A kártyánk 300 ezres keretét emelték föl folyamatosan - kérés nélkül, végül már egymillióra. Mi vagyunk a hibásak, miért nem mentünk be szólni, hogy nem kell. Megjegyzem azért, mert nem értünk rá a bankba menni sorban állni - interneten ügyintézek. De végre bejutottam. Majd’ negyedóra után már elég indulatosan próbáltam kérni, hogy vegyék vissza a keretet. Ja, de csak a legutóbbit, azaz egyszázezer forintot lehet – állították. Meg: nem engedi a rendszer... Megkérdeztem, kinek kell levelet írni ez ügyben, megírtam, beadtam... Nem igazán akarta az ügyintéző aláírni, hogy átvette - merthogy minek - de azért megtette. Ennek egy hónapja. Azóta várjuk a választ...”

„Én csütörtökön mentem be az egyik fiókba forintosítani a deviza szabadfelhasználású hitelemet. Gondoltam, mivel eddig rendesen fizettem még a megemelt törlesztőrészleteket is, nem lehet akadálya az átváltásnak. De nem így történt. Az én hitelem összege nem egy egetverő, 2 millió forint lakás- és 800 ezer személyi kölcsön, melynek együttes törlesztője 60 ezer forint. Gondoltam, egybe váltom, és akkor kb. 30–34 ezer lesz a havi kiadásom. De a bank szerint bár 60 ezret tudok fizetni 30 ezret nem, mert nem elég a jövedelmem. Mellesleg, még a nyáron kifizettem a hitelkártya-tartozásom, ami kb. 70 ezer forint volt, az akkori hitelkeretem 340 ezer. Amint kifizettem, jött a levél a banktól: örömmel látjuk, használja kártyáját. És felemelték 600 ezer forintra a keretet. Ennek a meglevő hiteleim mellé plusz 30 ezer forint lenne a minimum fizetendő összege. Így már havi 90 ezer forintot kellene fizetnem. De mindez még nem minden: van A-hitel keretem is, melynek összege 310 ezer. Ezt is felemelték 498 ezer forintra. A lényeg: kb. 100-110 ezret szerintük tudnék fizetni, de 30 ezret nem.”

A problémával megkerestük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. „A PSZÁF aggályosnak tartja a hitelkeret egyoldalú emelését” - válaszolt a felügyelet a www.azenpenzem.hu – nak. Felmerül ugyanis, hogy ezzel a módszerrel próbálják rábírni az ügyfeleket a nagyobb hitelkeret felhasználásra.  

Érdemes tehát a konkrét történetekkel a felügyelethez fordulni. Ha kiderül, hogy a bankok nem csak egy-egy ügyféllel teszik meg a kérés nélküli hitelkeret-emelést – számunkra kiderült, hogy nem -, hanem tömegesen élnek ezzel a módszerrel, akkor egy nagyobb büntetés is kinéz nekik. (És persze akkor meg is tiltja nekik a felügyelet, hogy ezt a módszert alkalmazzák.)

(Bankneveket azért nem írtunk, mert nem egyre jellemző ez a történet, többen játsszák el az ügyfeleikkel ugyanezt.)