Két év alatt megduplázódott, így 354 milliárd forintra duzzadt a bukott hitelek állománya. A tartozás több mint felét forintban vették fel.

Már korábban is figyelmeztetett a PSZÁF arra, hogy a lakossági forinthiteleknél egyre nőnek a fizetési nehézségek. Most azonban kiszámoltuk: a bedőlt lakossági hitelek több mint felét, 50,5 százalékát forintban vették fel az adósok. A jegybank frissen közzétett adattáblájából kiderül, hogy a második negyedév végére 354 milliárd forintra duzzadt a legalább 3 hónapja nem törlesztett tartozás. Két év alatt a rossz hitelek 183 milliárd forinttal nőttek. Akkor nem egészen minden ötödik, most azonban már több mint minden harmadik hitelforint problémás.

A bedőlt forinthitelesek közül a legrosszabb helyzetben az autóhitelesek vannak, az ő esetükben ugyanis gyakorlatilag a hitelek fele a „reménytelen, hogy valaha is visszafizetik” kategóriába került. Itt több mint 32 milliárd forint a bedőlt tartozás. Megbosszulta magát, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a bankok, de különösen a lízingcégek, pénzügyi vállalkozások boldog-boldogtalannak adtak autóra hitelt. Akár önerő nélkül, tíz éves (sőt e feletti) futamidőre. Ez az állomány pedig meglehetősen lassan és nehézkesen (mondhatjuk, igen fájdalmasan) épül le.

A személyi hitelek esetében a forintban felvett kölcsönnél 21 százalék (58,4 milliárd forint) a rossz hitelek aránya, a devizánál viszont ez „csak” 12 százalék. Arányában egyébként a legtöbb bukott kölcsön az autó után – cseppet sem meglepő módon – a kártyatartozásoknál van.  Itt meg a szabályosan tukmált (persze forintos) hitelkártyák okozhatnak álmatlan éjszakákat használóiknak.

A törlesztési hátralék (közel 111 milliárd forint) azoknál a legnagyobb, akik devizában vettek fel szabad felhasználású kölcsönt. Akár forintban, akár devizában vették fel az ügyfelek a szabad felhasználású kölcsönt, a rossz hitelek aránya 6 százalék körül alakul. Viszont a kifejezetten lakáscélú hiteleknél a forintban eladósodottak helyzete arányában rosszabb, mint devizás társaiké. Erre magyarázat lehet, hogy míg a devizahitelek több mint 15 százaléka került be banki adóssegítő programba, a forintnál ez az arány nem éri el a négy százalékot sem. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a helyzet valamivel kiegyensúlyozottabb, de az eltérés ott is elég markáns. A devizánál majdnem minden negyedik hitelforintnál enyhítettek az adósok terhein, a forintban tartozóknál viszont 11,5 százalék ez az arány.

Ha tetszett a cikk, lájkoljon és kövessen minket a Facebookon, ahol további érdekességeket, részleteket talál.