A különböző hiteltípusok közül csak a lakáskölcsönök drágultak az elmúlt hónapokban. Már akad olyan személyi kölcsön (pedig ezek a hitelek hagyományosan a legdrágábbak közé tartoznak), amely alig kerül többe, mint néhány januárban felvett kiváltó forinthitel.  Gratulálunk! Ezt sikerült elérni a végtörlesztéssel, de persze a példátlan jelenséget más is magyarázza.

Az jól látszik, hogy amint elindult a végtörlesztés, milyen ütemesen emelték a bankok a lakáshitelek árát. Persze lehet kartellezést emlegetni, de azt senki sem tagadhatja, hogy üzleti szempontból ez teljesen indokolt lépés volt. Nem csak a végtörlesztés miatti veszteségek (ez a bankszövetség elnökének minapi becslése szerint 210 milliárd forint lesz), hanem az is alakíthatta a feltételeket, hogy a bankok éppen a legjobban fizető adósaikat vesztették el. (Ők tudták egyösszegben kiváltani devizahitelüket a nemzeti ajándékként adott kedvező árfolyamon).

A jegybanki adatokból is szépen látszik, hogy a végtörlesztés elindítása után 2011 utolsó negyedévében a különböző hitelfajták közül csak a lakáshitelek drágultak. A lakáshitelek átlagos költsége az éven belüli kamatperiódusnál (ide tartoznak persze a jellemzőnek tekinthető 3 és 6 havi Buborhoz kötött kamatozású kölcsönök) 0,74 százalékponttal emelkedett – egyetlen hónap alatt. A végtörlesztés szeptemberi elindítása óta a hiteldíj majdnem 2,1 százalékponttal vált 2011 végére magasabbá. Az MNB közleményében szerepeltetett számok kedvezőbbek, de ennél működött az átlag nagy varázslata.  Az átlagos adatok ugyanis sok mindent eltakarnak. Minden hiteltípusnál. Ezekben ugyanis szerepelnek például azok az egyedi, nagy összegű hitelek is, amelyeket a kiemelt ügyfelek különleges feltételekkel kapnak.

A lakáshitelezésnek amúgy betettek persze a gazdasági bajok is. Ki mer manapság hosszú távra eladósodni? Ha mégis akadnának elszántak, azokra meg eleve gyanakodva tekintenek a bankok, amelyek most szintén bizonytalannak látják a helyzetet. (A hosszú táv náluk is hosszú táv, hiába kapják a profitot a pénzközvetítésért és a különböző időtávok „összeillesztéséért” – de ennek boncolgatása messzebb vezetne.) Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy az ingatlanpiac is betegeskedik, itt van még a kilakoltatási moratórium, valamint a kvóta (korlátozzák milyen mértékben érvényesíthetik a fedezetet, de ne finomkodjuk: hány nemfizetőt dobhatnak ki a lakásából).

Maradnak tehát a nem jelzálog, hanem jövedelem alapú kölcsönök. Akad bank, amely ezek hiteldíját 12 százalékponttal (!) vitte lejjebb, másutt a mostani lakáshiteleknél alkalmazott áron már lehet személyi hitelhez jutni. Alaposan megnézik persze, kiknek adnak ilyeneket.

A fő a jövedelem nagysága. Úgy tűnik, ebben most jobban bíznak a bankok, mint az ingatlanban. Utóbbinál ugyanis a hitelkorlát önmagában lenyomhatja az árakat. Hogy a jövedelem jelen helyzetben szintén nem túl biztos (akinek ma van munkája, nem biztos, hogy holnap is lesz)? Reméljük, nem ez lesz a következő, amire rádöbbennek a hitelintézetek!