Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Utazol? Jó, ha tudod…

Hiába kötsz utasbiztosítást külföldi utazásra, ha az apróbetűkből nem készülsz fel. Hoppon maradhatsz.

Tegye fel a kezét, aki utasbiztosítás megkötése előtt el szokta olvasni a szerződési feltételeket. Vagy legalább az indulás előtt. Pedig kellene. Nem mindegy ugyanis, hogy pontosan mire és mennyit fizet a biztosító.

Már 5200 forintért is köthet utasbiztosítást egy négytagú család 8 napos, 7 éjszakás európai nyaralásához, de ennek ára 31 ezer forintig is elmehet. A különböző díjú biztosítások más-más szolgáltatást nyújtanak: jelentős az eltérés abban, hogy mire mennyit fizet a biztosító. A legolcsóbb csomag legfeljebb 2,7 millió forintos orvosi ellátást térít és 130 ezer forintos poggyászbiztosítást takar, míg a legdrágább 150 millió forintig állja a betegség vagy baleset miatti orvosi ellátást, a poggyászbiztosítás pedig 340 ezer forintig fizet, halál esetén pedig 8 millió forintot ad. De már a 6 ezer forintos árfekvésű családi csomag is 5 milliós orvosi költséget tartalmaz, míg a 7 ezer forintos csomag 8 milliósat.

Ma már gyakorlatilag minden biztosító legalább 2-3 csomagot kínál az utazóknak. Ugyanakkor a „fapados” változat legfeljebb a környező országokba lehet jó, de már ott is kevésnek bizonyulhat, míg bizonyos országokba látogatva soha nem szabad az olcsó csomagok közül választani. Az USA-ban 800 dollárnál kezdődik a számla, ha kórházba kerül valaki, egy combnyaktörés ellátása 80 ezer dollár körül alakul.

Sokan gondolják úgy, hogy Európában utazgatva jó nekünk az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Ez azonban csak az orvosilag szükséges ellátások esetében fedezi a költségeket, ráadásul ugyanazokat a díjakat kell kifizetni az orvosi szolgáltatásra, mint a helyi lakosoknak. És csak a helyi TB által finanszírozott egészségügyi intézményekben jó. Márpedig az a jellemző, hogy egy nyaralóhelyen magánorvosokat lehet csak fellelni.

Kápé is kéne

A biztosítók szeretik elmondani, hogy ők állják a számlát, elég bemutatni a biztosítási kötvényünket, ez azonban sokszor csak utólag igaz. A kisebb betegségeknél a magánorvost egyáltalán nem érdekli a kötvényünk, ő elkéri a 30-40 euróját (vagy többet), viszont számlát ad, amit majd itthon kifizet nekünk a biztosító. A nagyobb kórházi ellátásoknál azonban valóban a biztosító fizet. Viszont!

Általában benne van a szerződési feltételekben egy összeg – kb. 1000 euró, de ez eltérő lehet -, ami fölött már bele kell egyeznie a biztosítónak is a kezelésbe. Ha elmulaszt vele konzultálni az ügyfél, akkor nem fizet. Az persze már más kérdés, hogy ha valaki balesetet szenved, és már kommunikálni is tud az ellátása után, honnan fogja tudni, mikor érte el az ellátás a felső határt, és mikortól kell a biztosító beleegyezése. Kérdés az is, hogy mikortól tartja az ügyfelet alkalmasnak a biztosító a telefonálásra és az egyeztetésre.

Mint korábban megírtuk, az AXA Biztosító nem fizette ki egyik balesetet szenvedett ügyfele kórházi ellátását, mert csak a baleset után 3 nappal telefonált a biztosítójának. Bár a Pénzügyi Békéltető Testület az ügyfélnek adott igazat, a biztosító nem fizetett. Épp a teljesíthetetlen feltételek miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azt tervezi, hogy közérdekű keresetet nyújt be az AXA Biztosító ellen, hogy az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő kitétel kikerüljön a szerződési feltételek közül.

Határidő, kizárás

Találtunk olyan általános szerződési feltételt, amelyben ez áll: ha egészségügyi ok miatt vesszük igénybe az utasbiztosítást, akkor „48 órán belül írásban tájékoztatni kell a biztosítót” azért, hogy egy bizalmi orvost is bevonhasson a kár értékelésébe. „A 48 órán belüli bejelentés elmulasztásával az ügyfél automatikusan elveszíti a kártérítési igényét.”

A biztosítók szerint célszerű az utasbiztosítási kötvényről letépni annak számát és a biztosító elérhetőségét tartalmazó részt, és azt az okmányaink között tartani. Így ha baleset ér minket, azt megtalálják a kórházban, és fel tudják venni a kapcsolatot a biztosítóval. Az ügyfélnek pedig akkor kell biztosítóját hívnia, ha azt az állapota már megengedi. Mindenesetre, ha biztosra akarunk menni, akkor kórházi ellátás során azonnal telefonáljunk. Inkább zaklassuk a biztosítót, hogy biztosan fizessen. (Egy tengeri sün tüskéje miatti egészségügyi ellátás miatt azonban még nem kell telefonálni.)

 

Poggyászkár esetén is tisztában kell lenni a feltételekkel, amikhez a biztosító a fizetést köti. Ha repülőgépen veszítik el a csomagunkat, akkor az érkezéskor jegyzőkönyvet kell felvetetni a reptéren, amiben fel kell sorolni, mit tartalmazott a poggyász. Ha csak késik a bőröndünk, annak átvételéről külön igazolást kell kérni, mert a késés hosszától függően téríthet a biztosító. Ha pedig ellopják a csomagjainkat, rendőrségi jegyzőkönyv szükséges ahhoz, hogy a biztosító fizessen.

Mi az extrém sport?

Több amatőr sportot is kizárnak a biztosítók a szerződéskötésből (természetesen profi sportolást az utasbiztosítás nem fizet), ezekre külön díjért lehet csak szerződni. Így például a búvárkodás van, ahol 40 méteres merülésig belefér a szerződésbe, van, ahol erre egyáltalán nem fizetnek. Kérdőjeles még a rafting, ami néhány helyen belefér a normál biztosításba is. Ugyanakkor minden biztosító kizárja az autó-motor sportot, a hegymászást, a barlangászást, a jetskizést és a parasailinget (ezeknél elő szoktak fordulni súlyos és halálos balesetek). Az így szerzett sérülés ellátását tehát nem térítik.

1 Tovább

Kinyírna a biztosító?

A biztosítóval egyeztess, mielőtt hagyod, hogy megmentsék az életed! Ez áll több utasbiztosítási szerződés apró betűs részében. A Pénzügyi Békéltető Testület nem így gondolja.

Szégyenpadra ültette a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az AXA Biztosítót, mert az nem hajtotta végre az ajánlását. A megszégyenítésen túl várhatóan pert is akaszthat a biztosító nyakába a felügyelet. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy olyan feltételeket szabnak az utasbiztosításban, amelyeknek életveszélyes sérülésekkel aligha tehetünk eleget.

A Pénzügyi Békéltető Testülethez azért fordult a pórul járt turista, mert az AXA Biztosító nem fizette meg a balesetük miatt igénybe vett sürgősségi ellátás igazolt költségeit. A történet azzal kezdődött, hogy motorbalesetet szenvedtek Ausztriában a biztosító ügyfelei. A traktoros – aki a baleset okozója volt – azonnal mentőt hívott. A sérülteket (egyiküknek nyílt koponyatörése volt) sürgősségi ellátás keretében a klagenfurti kórházba szállították. A biztosítónak a balesetet három nap múlva jelentették be telefonon. Az ügyfélszolgálat tájékoztatója alapján kitöltötték a baleseti kárbejelentőt is, melyhez csatolták a számlákat és egyéb dokumentumokat.

A történet innentől kezdett abszurddá válni. A biztosító ugyanis a tényleges összeg töredékét, csak 104,28 eurót fizetett ki. Az AXA szerint ugyanis a balesetet szenvedőknek engedélyt kellett volna szerezniük a biztosító assistance szolgálatától a sürgősségi egészségügyi ellátásra. Ellenkező esetben csak maximum 150 dollárt fizetnek.

A hozzáállás mindenesetre elgondolkodtató. Vajon mennyire életszerű az, hogy valaki nyílt koponytöréssel a biztosítót hívogatja? Kérdés, hogy egyáltalán tud-e beszélni. Talán ekkor e-mailben kéne felvennie a kapcsolatot a szolgáltatóval? De egy kevésbé súlyos balesetnél sem lehetek olyan állapotban, hogy nemhogy az első, de még csak a második gondolatom sem a biztosító?

Megnyugtató, hogy a tanács az ügyfélnek adott igazat. A PBT szerint a szerződési feltételek egyébként sem határozzák meg pontosan, hogy mit jelent „a lehető legrövidebb időn belül” megfogalmazás. Ráadásul a tanács szerint az előzetes engedélyezés ebben az esetben, például az életmentő beavatkozásnál, fogalmilag kizárt. Ezért azt ajánlotta a biztosítónak, hogy fizessen az ügyfélnek. Csakhogy az AXA az előírt 60 napon belül ezt nem tette meg, így a tanács – amely csak név nélkül teszi közzé az eseteket - első esetben hozta nyilvánosságra a pénzügyi szolgáltató nevét.

Mindenesetre nem lenne meglepő egy közérdekű per, amit a felügyelet indít a biztosító ellen, hogy az ügyfelek érdekeit súlyosan sértő kitétel kikerüljön az utasbiztosítási szerződés feltételei közül. Ezt a módszert a felügyelet már bevetette például a CIB ellen a kártyákkal kapcsolatban a kárfelelősséget ügyfeleire hárító szabály, illetve az AXA nyugdíjpénztári „túlszámlázása” miatt.

0 Tovább

Részegen ne síelj!

Hiába köt a síelő utasbiztosítást, ha ittasan szenved balesetet. A biztosítók ugyanis 0,8 ezrelékes véralkoholszint felett nem térítenek.

Tegye fel a kezét, aki síelés közben nem fogyasztott soha alkoholt! (A gyerekek nem számítanak.) Persze biztos vannak színjózan sportemberek is, de bizony sokan (szerintem a többség) szereti néhány felessel melegíteni magát a pályán. Mindig az adott országtól függ, hogy mi a kedvenc ital (olaszoknál Vov caldo vagy Bombardino, osztrákoknál a Jagatee), de ott vannak a listán a nagy klasszikusok: whisky, rum (néha teával), vodka. És van, aki a forralt borra vagy (éppen) a sörre esküszik.

Nos, nem árt tudni, hogy ha ittasan (0,8 ezrelékes véralkoholszint felett) szenvedünk síbalesetet, akkor nem térít a biztosító. Ez igen fájdalmas lehet egy helikopteres hegyimentés és kórházi kezelés után, amikor a számla többmillió forint is lehet. Legalábbis erre hívják fel a figyelmet a biztosítók. Számomra persze kevéssé valószerű, hogy egy lábtörésnél szondáztatnának a hegyimentők, de az elképzelhető, hogy ha mi okozunk balesetet, akkor jön a szonda vagy a kórházban a vérvétel.

Az utasbiztostás megkötése tényleg fontos. De legalább ennyire fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, mikor és milyen feltételekkel fizet a biztosító, és persze mennyit. Ha letérünk a kijelölt sípályáról, akkor például nem térít baleset esetén. (Igaz, bizonyítani nehéz, ha maguk a mentők is sokszor eltekintenek attól, hogy ezt beírják a jelentésükbe. A biztosítótól ugyanis könnyebben megkapják a pénzt, mint egy magánszemélytől.)

A biztosítási feltételeket már csak azért is érdemes végigolvasni, mert gyakorlatilag mindegyik biztosító azt várja el, hogy azonnal velük konzultáljon a kezelésekről és a költségekről a pórul járt utas.

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a legegyszerűbb ellátások esetén az élet általában úgy hozza, hogy nekünk magunknak kell készpénzzel fizetni, és csak utólag térít a biztosító. Bár a cégek leginkább azt hangsúlyozzák, hogy ők állják a számlát. Egy kórházi kezelést tényleg közvetlenül ők fizetnek, de egy kis alpesi faluban kihívott orvosnak hiába magyarázza az utas, hogy majd a biztosító térít. Ő azt mondja: rendben, térítsen Önnek. És adja a számlát. Ugyanez a helyzet az általa felírt gyógyszerekkel. Ezt itthon kifizeti a biztosító, ha a számlát bemutatja a károsult. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a jogos igényét sem nyújtja be az utas.

Érdemes tehát a számlákat gyűjtögetni és a biztosítónak elküldeni.

Várjuk az olvasók utasbiztosítással kapcsolatos történeteit az olvaso@azenpenzem.hu címre. Aki hozzájárul, annak történetét megosztjuk.

0 Tovább

Brutál idők vannak

Tavaly előrevetítettük, hogy 2012-ben brutál idők jönnek. Ismét beigazolódott számomra, hogy a legmerészebb fantáziát is képes túlszárnyalni (vagy mondjuk inkább úgy: alulmúlni) a valóság. Januárban járt 265-ön a frank és túllépte a 324-et az euró, az üzemanyag ára újabb és újabb csúcsokat döntött, a kamatszintről pedig talán jobb nem is beszélni. Nyilván nem mindegy, ki hová jár vásárolni, de én úgy érzem, a családunk által kedvelt élelmiszerek többsége nem csak az áfahatással (az adó 25-ről 27 százalékra emelkedése miatt) drágult. Ami pedig a fizetéseket illeti, rövidesen jön az igazság pillanata, kiderül: a minimálbér jelentős emelése, az adójóváírás és a szuperbruttó megszűntetése kit, miként érint. Ahogy egy könyvelő ismerősünk mesélte, az alacsony bérűeknél mintegy 20 ezer forintos emelésből nem egészen 200 forint plusz lesz a munkavállalók számláján.

Lehet izgulni, hogy a cégek mennyire tudnak talpon maradni ilyen körülmények között (az állam a saját intézkedései miatti jövedelemcsökkentést részben velük kompenzáltatja). Lesz-e leépítés, bezárás, kivonulás. Reméljük, most már legalább egyre rosszabbá nem válik minden! Az viszont így is biztos, hogy nagyon nehéz lesz az idei év (még államcsőd és alaposan nekilóduló drágulás nélkül is).

Érdemes, sőt muszáj tehát spórolni. Akadhat, aki most a Bahamáknál valamivel olcsóbb helyre utazik, más esetleg a dízelfaló terepjárót cseréli le takarékosabbra. Vagy mégsem? Engem mindenesetre alaposan elgondolkodtatott, hogy az idén – gyenge forint ide, gyenge forint oda – az egyik alkuszcégnél 43 százalékkal ugrott meg a síbiztosítást kötők száma az előző évihez képest. A kiutazók közel fele az osztrák síterepeket keresi fel, de Franciaország, Olaszország és Szlovákia is igen népszerű – tudatta a társaság.

Az persze örvendetes, hogy az utazók jobban odafigyelnek saját védelmükre (a drágább biztosítások voltak kelendőbbek, legtöbben az orvosi költségek és hegyi mentés fedezetet tartották fontosnak). Azt nem egészen értem, hogy az én ismerőseim közül többen miért sóhajtoznak azon, hogy egyszerűen nem tudják most megengedni maguknak az utazást.

Nem a megfelelő körben forgok talán?

5 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek