Vérmes álmokat ne kergessen senki, egyelőre nem lesz magáncsőd Magyarországon. A várható parlamenti határozat csak arra szólítja majd fel a kormányt, hogy ugyan, gondolkodjon már el erről az egészről.

A magáncsőd jogintézményének bevezetését szorgalmazza az alkotmányügyi bizottság határozati javaslata. De mindössze arról van szó, hogy ha a parlament megszavazza az egyébként több mindenről szóló határozatot, akkor a kormánynak el kell gondolkodnia erről a problémáról. Hát, nem nagy előrelépés.

Korábban írtunk arról a problémáról (Menekülés az adósrabszolgaságból), hogy ma a lakáshitelesek jelentős részének - ha fizetésképtelenné válik és viszik a házát - az ingatlan elvesztése után is milliós tartozása maradhat, és élete végéig üldözhetik a bankok. A történet néhány kommentelőnél elakadt azon a szinten, hogy miért épít magának valaki akkora házat. A mondandóm lényege nem a ház méretére és értékére vonatkozott. Kicsi lakás és jóval kisebb érték esetén is sokan kerültek már bajba. Családi tragédiák miatti anyagi ellehetetlenülés – gondoljunk bele, mi történik, ha meghal a családfő és az édesanya több gyermekkel egyedül marad, miközben évekig otthon dolgozott a családban, a gyermekek mellett, így nem tud elhelyezkedni -, válás, a munkahely elvesztése mind-mind elvezethetnek oda, hogy az addigi, nagyon gondosan felépített gazdálkodás egyszerűen felborul, megcsúszik, és nincs türelmi idő, minden veszik, az adósság marad.

A magáncsőd esetén öt éven át csődgondnok segíti a család gazdálkodását. A családi vagyon eladásával és a bevételekből – persze a megélhetés mellett – kell fedezni a kölcsönök visszafizetését, de ha az egyezséget betartja az adós, a maradék tartozást elengedik, tehát öt év múlva „szabad”, senki nem zaklatja tovább. Azonban senki ne gondolja, hogy ez olyan jó biznisz az adósnak. Az otthona megvásárlásához nem csak a bank adta a hitelt, hanem a saját megtakarítását, „az életét” is mind beletette, amit elvesznek tőle. Mindössze annyi marad, hogy a semmin kívül nem lesz még mínusz a nyakában. De tiszta lappal lehet indulni.

Egyelőre azonban nem lesz belőle semmi – legalábbis szerintünk. (Az Index korábbi cikke a bankok és az NGM érvei alapján végigvette, miért is reménytelen most ez az egész.) Hosszabb távon azonban már várható, hogy létrehozzák a magáncsőd intézményét.

Az egészet eltolhatja a devizahitelesek problémáinak mostani kezelése. Indul az árfolyamgát és a devizahitelek forintosítása. A forintra váltást a már megcsúszott adós veheti igénybe. A bankok azt remélik, hogy ezek az adósok újra elkezdenek fizetni. Hiszen sokan, akik megcsúsztak a törlesztéssel, úgy gondolták, hogy vigye csak a bank a házat, fölösleges erőlködni, a tartozás már úgyis több, mint a lakás értéke. Csakhogy a forintra váltás és a tartozás negyedének elengedése után már kisebb lesz a hitel, mint az otthon értéke. Így azok is megpróbálnak majd törleszteni, akiknek nagyon nehéz előteremteni a forinthitel havi részletét (mert ez várhatóan nem sokkal lesz kevesebb, mint a devizahitelé volt). Viszont lesz motiváció. Levegőhöz jutnak az ügyfelek, és megpróbálhatják maguk eladni az ingatlant, amiből visszafizethetik a hitelt, és neadjisten még valami megtakarításuk is marad.

Nos, a magáncsőd ebbe a motivációba rondítana bele. Így addig, amíg a hitelek forintra váltása után el nem telik valamennyi idő, amin lemérhető, hogy működik-e a rendszer, aligha lesz magáncsőd.