AZ ÉN PÉNZEM

Bizonytalanság és bizalmatlanság. Ez lengi körül a teljes magyar gazdaságot. Nem véletlen, hogy egyre többen tartják otthon a pénzüket.


Soha nem látott mennyiségű készpénzt őrizget otthonában a lakosság. A húszezeres bankóból majdnem 20 százalékkal több van kézben az egy évvel korábbinál. December végén a teljes állomány 2640 milliárd forint volt, ami 14 százalékos növekedés. A jegybank persze gazdasági összefüggésekkel magyarázza (ez egyébként a dolga, nem a hisztikeltés): „A tavaly évvégi készpénzállomány-emelkedés egyrészt feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a nyugdíjpénztári reálhozamok készpénzben teljesített kifizetéseinek (körülbelül 80-90 milliárd forint) egy részét a lakosság egyelőre készpénzben tartalékolja, másrészt a lakosság − magasabb euroárfolyam miatti − eurokészpénzeladásai is hozzájárulhattak a forintállomány növekedéséhez.”
Ugyanakkor mindenki (na jó, nem mindenki, de sokak) számára érzékelhető: nagyon nagy a bizonytalanság és a bizalmatlanság.
Bizonytalanság, hogy mi lesz. Nem néhány év múlva, hanem most, néhány héten, hónapon belül. Lesz-e államcsőd és ennek következtében akadozó kifizetések. Bankok megrohamozása, átmeneti készpénzhiány.
Bizalmatlanság a kormány (és nem a bankok) iránt. Megoldja-e a saját maga által generált problémákat. A saját hatalmi törekvései elé helyezi-e az ország és a 10 millió (oké, ennél már kevesebben vagyunk) állampolgára érdekeit.
Az egyébként is szinte csak bankbetétekben pénzt gyűjtő lakosság az elmúlt hónapokban „elfelejtette” a többi megtakarítási formát, és a betétek közül is a rövid, 2-3 hónapos lekötéseket választotta. Elmaradt az évvégi adóoptimalizáló roham. Ki a fenét érdekel, hogy mennyi lesz a nyugdíja, mi lesz vele 10-20 év múlva, ha azt sem tudja, néhány hónap múlva nem fog-e éhezni.
Egyre több olyan jelzést kapunk olvasóinktól, hogy inkább otthon tartják vagyonkájukat, a bankoknál sem merik azt elhelyezni. Ilyen esetekben pedig csak veszíthet a pénz az értékéből, hiszen az áremelkedéseket még kamat sem ellentételezi. Pedig az elszálló pénzpiaci hozamok már megjelentek a bankoknál is, egyre magasabbak a betéti kamatok.
Jó lenne, ha végre mindenki megnyugodhatna, és az államcsőd rémétől megszabadulva nem vészforgatókönyvekre készülne a lakosság.

Nagyot nőttek az elmúlt hónapokban a Start-számlákra adott kamatok. Ezzel együtt megugrott a számlanyitások száma is. Ugyanis tömegesen ismerik fel a szülők, milyen jó megoldást jelent a Start-számla Babakötvényestül, ha valaki a gyerekéről szeretne gondoskodni.


Október óta megugrott a Start-számlát nyitók száma. Olyannyira, hogy átlagosan már csaknem minden második, 2011-ben született gyermeknek van ilyen számlája. Mint korábbi posztunkban is megírtuk, nagyon jó befektetési lehetőség, ha a Babakötvényt Start-számlára helyezzük, és az állami támogatást is kihasználva itt takarítunk meg a gyermek jövőjére.
Legalábbis a „kitudjamikorramilyenhozamot" biztosító (most leginkább nagy bukást hozó) unit linked biztosításokkal szemben.
(Itt azért megjegyezzük, hogy sima kockázati életbiztosítást - ami nélkülöz mindenféle befektetési elemet - ajánlatos kötni, hogy halálunk esetén a gyerekről gondoskodjunk. A befektetéssel kombináltat nem ajánljuk, mert egyrészt iszonyúan sok költséget pakolnak rá, másrészt olyan kockázatos befektetési alapokra beszélik rá az ügyfelet, amin aztán nagyot lehet bukni.)
De vissza a Start-számlákhoz. Jó hír, hogy itt is emelkednek a kamatok. Az elmúlt hónapokban egészen átrajzolódott a kínálat. Éppen ezért érdemes jól körülnézni, hiszen jelenleg 4,5 százaléktól 10 százalékig találhatunk banki illetve takarékszövetkezeti ajánlatokat. Egyre több helyen kötik jegybanki alapkamathoz, hogy mennyit adnak. Így a jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben sok helyen automatikusan nő a hozamunk. Fontos, hogy a 2006-tól született gyerekek szülei bármikor megnyithatják a Start-számlát, nem csak az újszülötteknek jár a lehetőség. És még egy, nem elhanyagolható szempont: szinte mindenhol ingyenes a számlavezetés.
 


TOP ajánlatok:

Nesze neked átláthatóság, összehasonlítható ajánlatok! Mára már azt sem tudhatjuk, ki és mennyiért juthat hitelhez.

Amiért oly sokan sóhajtoztak (töredelmesen bevallom, hogy én is), az januártól tulajdonképpen eljött. Legyen átlátható, hogy egy hitel ára hogyan változik. Csakhogy ez is, mint oly sok minden más, mikor erőszakkal valósítják meg, félresikeredett.
Januártól a legtöbb bank referencia kamathoz köti a jelzáloghitel árát (ez végül a kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően csak áprilistól lesz kötelező). Ez lehet állampapírhozam, de lehet bankközi kamat, azaz a Bubor. Erre teszik rá a bankok a felárat. Tehát például egy lakáshitel ára 6 havi Bubor plusz 4,15-6,75 százalék. És igen, ez a tól-ig adat az, ami nagyon bosszantó. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a hitel ára 12,04 százalék (most a 6 havi Bubor 7,89 százalék) vagy 14,64 százalék. Az viszont hiper-szuper titkos, mit kell tenni azért, hogy olcsóbban juthassunk kölcsönhöz.
Örülhetnénk annak, hogy ha valaki igazán jó adós, akkor olcsóbban kap hitelt. Csakhogy nem tudni, ki a jó adós. Nem tudom, mekkora jövedelmet kell igazolnom, nem tudom, hányunknak kell abból megélnünk, és nem tudom, milyen lakást kell a bank orra alá dugnom, amit hajlandó finanszírozni. Próbálkoztunk egy körkérdéssel, de a válasz az volt: a hitelbírálat banktitok. Mármint abban az értelemben, hogy a bank mindenki előtt, leginkább a jövendő ügyfele előtt, titkolja.
Így egyre nehezebb lesz a banki hiteleket összehasonlítani. Hiszen csak akkor tudom meg, hogy egyáltalán hitelhez jutok-e, és ha igen mennyihez, és az valójában mennyibe kerül, ha végigcsinálom az egész hitelbírálati procedúrát. Akkor a végén, amikor a szerződést a kezembe adják, lehull a lepel: kiderül, hogy nekem mennyibe kerül a hitel. Így esélyem sincs összehasonlítani, hogy más banknál mindezért a kölcsönért mennyit is fizetnék. Hacsak nem játszom végig az egész műsort egyszerre több helyen.
De még így sem tudhatom meg, hogy miért estem egy adott kategóriába és vajon van-e esélyem arra, hogy ha 20-25 évig rendesen fizetek, minden pénzem a banknál vezetett számlán tartom és a lehető legdrágább szolgáltatásait is igénybe veszem, na, akkor feljebb léphetek-e a létrán és bekerülhetek-e a legjobb adós kategóriába. Egyszer. Talán.

Ma reggel az Erste Bank is bedobta a törölközőt kiváltó hitel ügyben. A devizahitelesek egyelőre nem tudnak lépni.

Csökken a végtörlesztési esélye azoknak, akik úgy jelentették be ezt a szándékukat a bankjuknak, hogy nem volt a zsebükben pénz vagy hitelígéret a banktól. Mármint írásos hitelígéret, ugyanis a szóbeli mit sem ér.
Sokan gondolták úgy december utolsó napjaiban, hogy érdemes lehet még próbálkozni, hitelt pedig januárban igényelnek, hátha... Hát nem jól gondolták. Már január első napjaitól több bank nem foglalkozik a kiváltó hitelekkel. Az Erste Bank pedig ma reggel tudatta, hogy nem fogad már be forint alapú kiváltó hitelekre igénylést. Persze a már beadott kérvényekkel normál menetrend szerint dolgoznak. Ugyanakkor el is bizonytalaníthatja a jelenlegi (és várható) forint kamatszint az embereket: megéri-e forintra váltani. Hiszen jóllehet megszabadulnak az árfolyamemelkedés rémétől, viszont egy minden felső korlát nélküli kamatemelési lidérc ülhet a nyakukba.
Viszont itt van – illetve lenne, mert még nincs – az új formába öntött gyűjtőszámla a végtörleszteni nem tudó devizahiteleseknek. A szabályozásnak január végéig kell megszületnie. Eszerint 180 forintos svájci frank és 250 forintos euró árfolyam felett a havi törlesztőrészletet forintban egy gyűjtőszámlára teszik. És ez az itt gyűlő tartozás nem kamatozik! Csak 2016 után kell visszafizetni a gyűjtőszámlán lévő tartozást, ráadásul ez csökkenhet is, amennyiben addig a devizaárfolyam a 180 illetve 250 forint alá süllyedne. (Mondjuk erre momentán semmi esélyt nem látok.)
Az új szabályozás (amelynek meghozatalát nem siette el a kormány) ráadásul tartalmaz majd egy manapság nem elhanyagolható pontot. Nem egy végtelen forintgyengülést kell ugyanis később kifizetniük az adósoknak. Amennyiben a svájci frank ára 270 forint, az euróé 340 forint fölé nőne, nem emelkedik a devizahiteles tartozása a számlán, a különbözetet efölött az állam fizet. (Amikor először jelentették ezt be, még oly távolinak és elképzelhetetlennek tűntek ezek a számok. A múlt heti forintzuhanás bebizonyította, hogy nagyon is elképzelhető árfolyamokról van szó.) A kölcsönt felvevők árfolyamkockázata tehát véges.
De nem ez a helyzet azokkal, akik most vesznek fel forinthitelt a végtörlesztéshez. Úgy tűnik, nekik parttalanul meg kell fizetniük a gazdaságpolitika csetlés-botlásait.
Az elmúlt napokban erősödött a forint (főként persze az euróval szemben), de az adósok terhét a jövőben meghatározó pénzpiaci kamatok egy jottányit sem mentek lejjebb. Egyre tartja magát ráadásul az a vélemény, hogy már rövid távon is tovább emelkedhet a jegybanki alapkamat. A forinthitelek kamata akár az égig is nőhet.

Már a látra szóló kamatokat is sorra megemelték a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar visszarendeződés. További emelés várható, jobban járunk a rövid távú lekötésekkel.

Lassan olyan magas kamatszint kezd kialakulni a bankoknál, mint amilyet 2008 őszén láthattunk, amikor a világgazdasági válság hazánkba is betette a lábát. Persze még nincs 11 százalékos jegybanki alapkamatunk (mint akkor), hiszen jelenleg 7 százalékon áll, de ha belegondolunk, hogy 2010 novemberében még 5,25 százalék volt, akkor már látványos az emelkedés. És ez még nem a vége. A pénzpiacokon tapintható a feszültség, a hozamok további kamatemelést jeleznek. November végén 6 százalékról 6,5 százalékra, december 21-én pedig már 7 százalékra nőtt az alapkamat.
A bankok szépen át is árazták a hiteleiket, és – bár nyilván nem nagyon akarták – a betéti kamatokat is kénytelenek voltak emelni. Először csak azt lehetett tapasztalni, hogy a lekötött kamatok nem nagyon változtak, inkább újabb és újabb akciókkal rukkoltak elő. Ezeket látványosan lehet reklámozni, de ha lejár az akció, újra a pocsék kamatot fizetik.
Ez egyébként minden időben igaz. Érdemes figyelni a lejáró betéteinkre és megkeresni az éppen akciós kamatot, akár a saját bankunknál is.
Most viszont (december vége felé-januárban) már annyiban változott a helyzet, hogy tömegével emelték meg a látra szóló kamatokat is a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy visszarendeződésre senki nem számít, sőt…  
A látra szóló kamatban az AXA Bank viszi a pálmát. Igaz, hogy legalább 5 millió forintot kell a számlán tartani, de ezért cserébe – lekötés nélkül – 8,2 százalékot fizetnek. A lekötött betéteknél általános lett a 7-8 százalékos ajánlat. Sőt, egyre gyakoribbak a 9-10 százalékos ajánlatok. Igaz, ezekhez már több feltételt kell egyszerre teljesítenie az ügyfélnek. Jellemzően az a „kívánság”, hogy hozzájuk utaljuk a fizetésünket, bankkártyát igényeljünk, azt jó sokszor használjuk és lehetőleg újabb és újabb megtakarításokat vigyünk hozzájuk. Mivel jelenleg erősek a kamatemelési várakozások, a rövid távú lekötést lehet ajánlani, hogy majd a lejáró betétet - várhatóan - magasabb kamattal tudjuk ismét lekötni.